Legendák

Bárki is az, aki újraegyesíti a Birodalmat, végrehajtatja a Császár megtorló intézkedését… az új Bolygópusztítókkal!
-Ackbar admirális 

A Calamari-i csata, más néven a Mon Calamari-i csata, vagy a második Calamari-i csata YU 10-ben zajlott, mikor az újjászületett Palpatine császár erői megtámadták az Új Köztársaság ideiglenes főbolygóját, a Dacot. 

Előzmény

Miután hat évvel korábban meghalt gyakorlatilag az endori csatában, Palpatine Császár egy klón testben tért vissza. Visszaszerezte irányítását a birodalmi erők felett, és a Byss felől támadva visszafoglalta az új köztársasági fővárost, a Coruscantot.

Hogy megbüntesse az Új Köztársaságot támogató mon calamarikat, bevetette új szuperfegyvereit – a Világpusztítókat. Ezen halálos gépezetek képesek voltak újrahasznosítani egész világok felszínét, hogy hadigépezeteket gyártsanak belőlük. Palpatine úgy tervezte, hogy személyesen fogja vezetni az utolsó támadást az Eclipse-ről, de végül sosem lett rá alkalma. 

A csata

Nyitó harcok

A birodalmi erők a Mon Calamarit a Byssről támadták, ami a Császár fővilága volt a Mélymagban. Világpusztítók szálltak alá a bolygó felszínére, és hajógyárakat, úszóvárosokat és azok védelmét kezdték el felfalni. A mon calamari védők ellenálltak, de létszámban reménytelenül alulmaradtak.

Csupán egy szektor, a Gammack kapitány alatti Harmadik Zászlóalj élte túl, és percről percre vesztették el a katonákat. Egy segélyhívást intéztek az Új Köztársaság Főparancsnokságához, ami az Orombázisnál alakult újjá. Gial Ackbar admirális azonnali parancsot adott erőinek, hogy a Mon Calamari felé induljanak és támogassák a bolygó evakuálását. A Kék és Zöld Osztagokat küldték, hogy kísérjenek el néhány MC80-as evakuáló cirkálót a Da Soocha V-re.

Gyorsan jöttek az új köztársasági erősítések Wedge Antilles és Lando Calrissian vezetésével. A páros a zsákmányolt Imperial-osztályú Emancipator csillagrombolóról irányította a flottát, ami hadihajók félelmetes sorát tartalmazta, köztük a Mon Remondát, néhány új MC90-es csillagcirkálót, néhány kísérő-fregattot, és egy kevés kicsi ellátóhajót.

Ugyanakkor birodalmi blokádot állítottak fel a Mon Calamarinál, hogy biztosítsák a Világpusztítók akadálytalan munkáját. Az új köztársasági flotta kiért a hiperűrből és át kellet verekednie magát a blokádon. A birodalmi kommunikációt lehallgatva rájöttek, hogy az Allegiance szuper-csillagromboló és a kísérő csillagrombolói kikapcsolták pajzsaikat, ezt kihasználva az új köztársasági erőknek sikerült összezúzni a blokádot minimális veszteségekkel.

Az Emancipator utána elindította T-65-ös X-szárnyú csillagvadász és V-szárnyú légisikló osztagait a felszín felé. Az osztagok keményen küzdöttek, készen állva a Világpusztítókkal való megütközéshez.

Akkorra a Világpusztítók már elég erőforrást gyűjtöttek új támadójárművek százainak előállításához, beleértve a TIE/D automatizált csillagvadászokat és az A-Q5-ös Hullámtörőket. Az új birodalmi vadászok meglepték az új köztársasági osztagokat, és számtalan csillagvadászt semmisítettek meg. A többi csillagvadász a Világpusztítók megtámadásakor veszett el.

Az Emancipator elvesztése

Végül az Emancipatort felemésztette az egyik Világpusztító, arra kényszerítve személyzetét, hogy mentőkabinokban meneküljenek vagy nézzenek szembe a tüzes halállal a szuperfegyver kohójában. Az utolsó mentőkabin fedélzetén Lando, Wedge és a túlélő hídszemélyzet figyelték, ahogy a zászlóshajójukat a legalapvetőbb elemeire bontják szét. A csata állása a Birodalom számára kedvezett, amint a megmaradt új köztársasági hadihajók a támadásaik fenntartásáért és a mentőkabinok visszaszerzéséért küzdöttek.

Ugyanakkor egy új köztársasági erősítés pontos érkezése megakadályozta, hogy a csatából káosz legyen. Az új köztársasági erők több kísérő és mentő fregattból, valamint az új E-szárnyú kísérő csillagvadászból álltak. Az új vadászok - a Csibész osztag vezetésével - harcba szálltak a TIE/D automatizált csillagvadászokkal, míg a kimentő fregattok összegyűjtötték a mentőkabinokat az Emancipatorból. Egy adott ponton Antilles átvette a Zsivány Osztag közvetlen irányítását, aminek egy része V-szárnyúk légisiklókkal nekiesett három kisebb Világpusztítóval, egy másik, főleg X-szárnyúkkal rendelkező része külön offenzívába vágott. A Zsiványok elintéztek 3 Világpusztítót és több osztagnyi TIE-vadászt, amik Mon Calamari városait támadták a felszínen. Kasan Moor egy V-szárnyúval ment a Zsivány Osztaggal Antilles utasítására, bár a nő évek óta nem repült az osztaggal. Ráadásul 3 kisebb Világpusztítót is megsemmisített a Zsivány Osztag, gyenge elhárító-pajzsukat úgy semlegesítették, hogy kilőtték a két "lábukat".

Még az E-szárnyúak sem tudták átütni a Világpusztítók kemény védelmét, és sok új vadász elveszett. Az Új Köztársaság szerencséjére Luke Skywalker ugyanakkor látszólag csatlakozott a Császárhoz, akinek főparancsnoka lett, és manipulálta a Fővezérlő Jelet a Byssen. Ez eredményezte 3 Világpusztító elvesztését.

Végjáték

A segítség ismét megérkezett Han Solo, Leia Organa Solo, Salla Zend, Csubakka, C-3PO és R2-D2 személyében a Millennium Falcon fedélzetén. Luke R2-D2-ben rejtette el a Világpusztítók fővezérlő kódjait. A droid képes volt kikapcsolni a Világpusztítók pajzsait, fegyvereit és hajtóműrendszereit.

A Világpusztítók még mindig termelték a halálos A-Q5-ös Hullámtörőket, amik kiözönlöttek, hogy harcba szálljanak a közeledő új köztársasági erőkkel. A Tengeri Kommandósok - Gammack vezetésével - kétéltű transzportokon siettek a Világpusztítók felé, miközben tűzharcba keveredtek a Hullámtörő egységekkel. Hamarosan a Világpusztítók tetején folytak a harcok, ahol a rohamosztagosok és tengeri kommandósok egész közelről küzdöttek egymással.

Időközben R2-D2 arra használta fel a rendszereiben elraktározott kódokat, hogy vírusokat hozzon létre és ezekkel fertőzze meg a Világpusztítók központi számítógépeit. Ez a kód ismét felélesztette a Világpusztítókat, ezúttal ama célból, hogy egymást falják fel.

A hatalmas Világpusztítók elkezdték egymást felemészteni, amihez az új köztársasági és mon calamari erők jókedve párosult. A Mon Calamari védelme fontos győzelem volt az újjászületett Palpatine erőivel szemben. 

Utóhatás

Nem csata volt ez, hanem mészárlás.
-Ackbar admirális a csatát kritizálja 

Az Új Köztársaság biztosította mon calamari szövetségeseik biztonságát, bár a világnak évekbe fog kerülni, mire felépül a károkból. Számos úszóváros rongálódott meg vagy pusztult el, valamint milliók haltak meg vagy sebesültek meg. A hajógyárak enyhe károkat szenvedtek, ami az új MC90-es csillagcirkáló gyártását egy évvel tovább tolta.

A quarrenek a mon calamariakat hibáztatták a támadásért és a bolygóról való tömeges kivándorlással fenyegetőztek. Néhány mon calamari - köztük Ackbar admirális - úgy vélte, hogy ez lesz a legjobb; ugyanakkor valójában csak néhány quarren, ha egy is teljesítette ezt. Maga Ackbar, bár a támadással való tapasztalatai annyira kimerítették, hogy a visszavonuláson kezdett el gondolkodni, segített a rekonstrukciós munkák vezetésénél.

Az új köztársaság számos mon calamari menekültet helyezett át a Da Soochára a csata alatt és után.

Az egyik Világpusztító túlélte a csatát, amit az Új Köztársasági Erők megszereztek és gazdátlan hajók helyrehozatalához hasznosították az Oromholdon lévő bázisukon. 

A színfalak mögött

Az első Mon Calamari-i csata először a Sötét Birodalom 2 kiadványban jelent meg a Sötét Birodalom képregény-sorozatból. A csatát Tom Veitch ötlötte ki és írta meg, Dave Dorman rajzolta és Cam Kennedy színezte. Veitch ezt a mellékcselekmény egyik korai összetűzésként használta fel, hogy előidézze Palpatine Birodalmi Maradvány és az Új Köztársaság közötti konfliktust.

Az első Mon Calamari-i csata végül feltűnt a Dark Empire hangjátékában. A hangjáték változatban benne van mellékszereplőként Gammack kapitány, aki nem jelenik meg az eredeti képregényes változatban.

A Star Wars: Rogue Squadron videojáték utolsó hadjárati pályájában szerepel a Mon Calamari-i csata és a játék Wedge Antilles szerepébe bújhat, aki a Zsivány Osztag néhány tagját vezeti egy vakmerő ellentámadás alatt a Világpusztítók ellen a bolygófelszínen. Az, hogy Antilles az Emancipator fedélzetén van jelen a Sötét Birodalomban, valamint hogy a vadászgépek pontos találatokkal megsemmisíthetik a Világpusztítókat, megkérdőjelezi a pálya kánon voltát. Talán állítható, hogy Antilles egy V-szárnyú légisiklóval ment csatába a Világpusztítók ellen, valószínűleg a csillagromboló elvesztése után, amin parancsnokolt a Sötét Birodalomban, de a kérdés, hogy a Zsiványok hogyan voltak képesek megsemmisíteni a közel sebezhetetlen Világpusztítókat a V-szárnyúikkal, sosem lett meghatározva és a küldetés ezen része talán a nem-kánonhoz tartozik. Ugyanakkor a játék stratégiai útmutatója orvosolta a problémát azzal az állítással, hogy azok kisebb, gyengébb verziói voltak a Világpusztítóknak, amiknek a pajzsai máshol helyezkedtek el. 

Megjelenések

Források