A nézők A klónok támadásával találkozhattak először R2 új eszközével, holott eredetileg már a Baljós árnyakhoz is volt egy elgondolás erre, miszerint a Coruscanton R2 véletlenül leszédül az egyik légi platformról és repülve tér vissza a stabil biztonságba. Ámde az előbb készült eredeti trilógiában olyannyira hiányzik a droid repertoárjából ez a vívmány, mintha nem is létezett volna évtizedekkel előtte, pedig biztosan elkélt volna a dagobahi mocsárnál, vagy éppen a vitorlás bárka elhagyásánál a tatuini sarlakk verménél.

Az egyik válasz erre a hiányosságra az, hogy a filmes technika akkori állapota a 70-es és 80-as évek környékén ezt nagyon nehezen, vagy nem tette lehetővé. De vajon mi lehet erre az in-universe kánon magyarázat? A 2020-as The Star Wars Book - amit Pablo Hidalgo (Star Wars: Propaganda - A meggyőzés gépezete), Cole Horton (Star Wars: Amiről tudnod kell és tudni érdemes) és Dan Zehr írtak - című forráskönyvben szerepel egy szöveg, miszerint "R2-D2-nak rakétameghajtás volt beépítve a lábaiba, de azok valamikor a Klónháború után meghibásodtak". Továbbá a kánon Ne becsüld alá a sötét oldal hatalmát! című könyv is kimondja, hogy ezen hajtóművek az évek alatt működésképtelenné váltak, és lejárt a garanciájuk. A III. és a IV. rész közti zűrzavaros 19 év távlatában ez bármikor megtörténhetett, azonban jóval azután, az Első Rend és az Ellenállás közti konfliktus alatt R2 ismét az Endor bolygóra kerül, ahol újra működőképesnek látszanak a rakéták, minderre a kisgyerekeknek szánt Droid Tales képeskönyv sorozat második számában (R2-D2 is LOST!) kerül sor. A Legendák univerzumban az egyik könyv, a The Secret Life of Droids is kitér erre a problémára, egy hasonló magyarázattal: a rakétáért felelős vállalat, a Brooks és termékei időközben kikerültek a piacról a Birodalomnak köszönhetően, ezért R2 hajtóművei karbantartása is ellehetetlenült ettől.