Kritika: A Jedik fénye

Light_of_the_Jedi.jpg

Mivel úgy gondolom, bőven ideje volt már, hogy az új Star Wars-kánon is elszakadjon a Skywalker-sagától és az abban felölelt éráktól, így természetesen azok közé tartozom, akik tűkön ülve várták a Köztársaság Fénykora-projekt elstartolását. Az pedig külön öröm volt számomra, hogy az újonnan bemutatott érában játszódó könyvek közül az elsőt nem más írta, mint Charles Soule, akinek a Star Wars-képregényeit nagyon szeretem.

Ha röviden kellene összefoglalnom a véleményemet A Jedik fénye című sorozatindító regényéről, csak annyit írnék: megérte rá várni. A továbbiakban részletesebben kifejtem, hogy miért.

THR Light Of The Jedi Out Of Print Cover 1

Először is azért, mert a könyv remekül felépített, és így a viszonylag egyszerű alapszituációból – új fenyegetésként megjelennek a Nihil nevű „űrkalózok”, a Köztársaság és a Jedik pedig megpróbálják felvenni a harcot a kiszámíthatatlan ellenféllel – kihozza a maximumot a szerző.

Egyrészt a különböző sztoriszálakban sokféle aspektusból megmutatja a történéseket, sokfelé elviszi a szereplőit, így remekül átérezhető, hogy mekkora felfordulást is okoz a galaxisban az eseményeket beindító nagy katasztrófa és az új ellenség megjelenése. Az pedig külön izgalmassá teszi az egyes történetszálakat, hogy eleinte nem tudhatjuk, melyekben ismerünk meg olyan személyeket, akik később fontos karakterek lesznek, és melyek azok a mellékes eseménysorok, amelyekben a szereplők tragikus sorsra ítéltetnek.

Másrészt nagyon jól játszik az információ adagolásával is: van olyan titok, amit az olvasó előtt hamar felfed, miközben a szereplők nem szereznek róla tudomást – hogy aztán később minket is meglepjen, méghozzá több dologgal. Bőven vannak nem várt fordulatok a történetben, ráadásul ez egyáltalán nem az a sztori, amiben a Jediknek mindig minden összejön: nem tudnak megmenteni mindenkit, ráadásul az áldozatok egy része a saját soraikból kerül ki.

The Great Jedi Rescue Rebellious Internal
Mivel elég sok szereplőt mozgat a szerző, és alapvetően a karakterek helyett az akción van a hangsúly, egyik figurát sem ismerjük meg komolyabban. Arra ugyanakkor odafigyelt Soule, hogy legyenek olyan jellegzetes dolgai, tulajdonságai a fontosabb hősöknek és gonosztevőknek, amik egyedivé, érdekessé teszik őket. Ilyen például, hogy a Jedik esetében leírja, milyen különböző módokon érzékelik az Erőt, attól is függően, hogy milyen kultúrából származnak. De emellett más módokon is kihangsúlyozza, milyen különbségek lehetnek

S ha már a karakterekről van szó, azt is mindenképpen fontos kiemelni, hogy a könyvnek olyan gonosztevői vannak, akik egyáltalán nem pusztán azért érdekesek, mert a Star Warsban szokatlannak számítanak. Persze rajongóként már annak is örülhetünk, hogy ezúttal nem egy hódító hatalom vagy a Sith-ek a Köztársaság és a Jedik ellenfele, de a Nihil a maga különös felépítésével és szabályaival egy egészen egyedi szervezet, és így nem csak a messzi-messzi galaxis világában számít különlegesnek.

Van egy szereplő, akit muszájnak tartok külön megemlíteni is: ő a „Nihil Szeme” pozíciót betöltő, titokzatos Marchion Rót, aki a legnagyobb meglepetéseket okozza az olvasónak. Az összes új karakter közül ő tűnik a legígéretesebbnek, és igazából az ő sztorija is az, amiből érezhetjük, hogy itt valami nagyobb, több kiadványon átívelő eseménysor egyik részéről van szó, A Jedik fényének története egyébként alapvetően megáll a saját lábán.

Marchion Ro Sw
Ami a világépítést illeti, a könyv ezen a téren részben azzal ad hozzá az univerzumhoz, hogy érzékelteti, mik voltak azok a dolgok, amik hiányoztak vagy máshogy voltak két évszázaddal a Köztársaság hanyatlása előtt. Emellett rengeteget foglalkozik a hiperűrutazás témájával, aminek komolyabb figyelmet eddig nem szenteltek a franchise-on belül. Itt viszont gyakorlatilag minden ekörül forog. Ez egyébként ki is emeli a kötetet a Star Wars-irodalomból, mivel nagyon kevés olyan regény jelent meg, amelyek igazi sci-fik akarnak lenni – hiszen a legtöbb inkább űrkaland, vagy politikai, katonai sztori –, és ténylegesen valamilyen tudományos-fantasztikus kérdést boncolgatnak. (Hasonló példaként hirtelen a Végzetes szövetség jut eszembe.)

Mindezek miatt azt gondolom, hogy nemcsak a kánonon belül, de úgy általában a Star Wars-regények közül is az egyik legjobbat tette le az asztalra Charles Soule.

A Jedik fénye című regény előrendelhető itt a Szukits könyvkiadótól.

A Szerzőről

SonOfMurglak

SonOfMurglak

"But I can be mouthy, because you know, what are they gonna do, fire me?"
A Szerző cikkei

Hirdetés

Darthvader Megjelenes Allo

Hirdetés

Lando Megjelenes Allo