728x79_szukitshu_banner_001.jpg

Fórum


  • Jyn Erso nyolc éves, amikor meggyilkolják az anyját, míg az apját elhurcolják, hogy a Birodalom szolgálatába állítsák. Elveszíti a szüleit, de nem marad teljesen magára. Saw Gerrera veszi maga mellé, a férfi, aki a legszélsőségesebb eszközöktől sem riad vissza a zsarnoksággal szemben. Nem csak otthont biztosít Jynnek, hanem megtanítja mindarra, amire szüksége lehet ahhoz, hogy ő maga is harcba szálljon a Birodalom ellen.
    Jyn az elnyomás elleni küzdelmnek szenteli az életét, és hűséges társa lesz Saw-nak, de egyre veszélyesebb helyzetbe kerül. Felvetődik benne a kérdés, hogy Saw katonájaként meddig lesz képes elmenni. Miután egy korábban elképzelhetetlennek tartott árulással kerül szembe, ki kell találnia, hogy valójában miben hisz és ki az, akiben megbízhat...
     


  • A könyv első fele meglehetősen unalmasan és fantáziátlanul telik, amely során a gyerek Jyn Ersóból Saw lázadó bandájában harcias és magányos tinilány válik. A sztori második felében Jyn egyedül marad és rövid bolyongás után befogadja egy család, ahol rögtön egymásba szeretnek egy hozzá tökéletesen illő sráccal, majd miután némi lazítást követően elveszíti a családot, újabb bolyongás következik, megállíthatatlan erkölcsi és egzisztenciális lecsúszással, depresszióval fűszerezve, hogy végül bűncselekmények és árulások sorozata után a Wobani sitten kössön ki a lány, ahol csak a lassú halál vár rá. Ennek az egésznek így találóbb lett volna inkább A lázadás kezdetei címet adni, mert jóval több ez hajnalnál, ugyanakkor a reménytelensége miatt inkább szürkületnek nevezném.

    Amit hiányoltam a történetből: 1. Jyn gyakorlatilag nem tanult fiatal korában semmilyen tantárgyat és senki sem biztatta tanulásra. Nem járt iskolába, nem olvasott könyveket, nem képezte magát önállóan, nem művelődött, sőt szükségét sem érezte ilyesminek, ahogy a környezetében lévők sem (lásd: Haddert). Megelégedett néhány film megnézésével. Márpedig széleskörű ismeretek nélkül egy ilyen bonyolult csillagközi civilizáció elegyben képtelenség boldogulni szerintem. 2. A szerző a prűd amerikai közönség miatt gondosan óvakodott bemutatni a tiniszerelmet. Egy kis csókolózás meg ölelkezés és más semmi. Még csak utalás sem a szexre vagy a fiatalokban ilyenkor tomboló hormonokra. Mintha a szerzőnek nem is lett volna fiatalkora, úgy ugrotta át az életszakasz jellemző problémáit, ami talán a legnagyobb hibája a könyvnek.

    Cserébe viszont megkaptuk az SWU eddigi lekomorabb, leglehangolóbb és legnegatívabb birodalom ábrázolását, az elnyomás nagybetűs történetét, ami Orwell 1984-e után szabadon bemutatja a féktelenül terjeszkedő imperializmus lélekromboló, rabszolgatartó, kizsákmányoló, mindent tönkretevő és elpusztító őrületét, némi idegengyűlölettel összekenve. Majd a regény végén a szerző megpróbálta szorosan elvarrni a szálakat, hozzácsomózva Jyn történetét a Zsivány Egyeshez, amit én az előzmények fényében teljességgel szürreálisnak és erőltetettnek éreztem. Egy ilyen előélet után szerintem kizárt, hogy Jyn Erso csatlakozzon a felkeléshez és akár a kisujját is mozdítsa értük. Szóval nekem sántít a sztori és több okból sem tetszik. Így kénytelen vagyok a "kár volt megírni" kategóriába sorolni ezt a könyvet.

    Egy logikai hiba a 8. oldalon: Egy bilincs nem esik le attól az ember karjáról a földre, hogy kikapcsolják, csak kinyílik. A cellaajtó biometrikus panelén nincsenek nyomógombok, ennélfogva kódot sem lehet beütni rajtuk. Ezért biometrikus a panel, nem számkódos, amit a rabok könnyen kihasználhatnának. A szerzőnek láthatóan fogalma sincs a börtönökről és a fogvatartási technikákról, műszaki eszközökről.
     


  • Beth Revis: A lázadás hajnala
    A Katalizátorhoz hasonlóan ez a könyv is egy előzményregény a Zsivány Egyeshez. Beth Revis felfedi Jyn Erso múltjának hiányzó részleteit. Ha valami nem volt világos a filmből és a Katalizátorból, akkor A lázadás hajnala mindent helyére tesz. Örülök, hogy a Lucasfilm egy külön regényt szentelt Jyn Ersónak, hisz a film végkifejlete miatt nem léphet színre más művekben (vagy ha mégis, akkor csak utalnak rá, esetleg mellékszereplőként jelenhet meg még a scarifi csatát megelőző időkből).
    Őszintén, én nem igazán értem, hogy ez a könyv miért Young Adult (fiatal felnőtt) regény. A téma, a hangulat, a stílus… ezek mind megállják helyüket egy felnőtt regényben is. Beth Revis stílusa több helyen is Karen Traviss-ra emlékeztetett. Ez az árnyalt ábrázolásban egyértelműen tetten érhető. Revis nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutassa: a Birodalom és a Felkelés harca egyáltalán nem csak a gonosz és jó küzdelme. Ennél sokkal többről van szó. A nagy szabadságharc kellős közepén emberi életetek mennek tönkre, lelkek törnek meg és családi tragédiák árnyékolják be a mindennapokat. És ezekért nem csak a Birodalom tehető felelőssé. Nagyszerű képet kapunk a Saw Gerrera vezette fanatikusok módszereiről. Ahogy a Zsivány Egyes is jól megmutatta: nem csak jó lázadók léteznek. Saw és társai több tette is inkább terrorcselekmény, és sokszor igaznak érezhetjük a Birodalom vádjait: Saw és társai terroristák.
    A kötet három részre bontható.
    Az első rész Jyn életének azon szakaszát mutatja be, amikor Saw rátalált a Lah’mun a kislányra, magához vette, kiképezte és bevette lázadói közé. Jyn egyfajta pótapát lát Saw-ban, ám többször megdöbbenti Gerrera paranoiája és kegyetlen akciói. Különösen emlékezetes az, ami Inusagin történt. A Tamsye Prime-on látható igazán Saw őrülete. Eleinte nem értettem, hogy miért pont ezen a bolygón utasítja Jyn-t, hogy rejtőzzön el, miközben menekülnek. De aztán világossá vált: Saw ekkorra már nagyon paranoiás és egyre kevésbé a racionalitás határozza meg döntéseit. A lány nevelőapjában is óriásit csalódik. Mégis a zűrzavar vezeti el a Ponta családhoz, ahol élete új szakasza kezdődik. Megismerkedik Akshaya Pontával és fiával, Hadder-rel, akik befogadják. Hadder személyében jön az első szerelem. Sok szép pillanatot átél, mire a Birodalom és a Lázadás harca ismét tönkre teszi életét, és a háború elveszi tőle az új családját. A harmadik szakasz a Five Points rendszerben és az űrállomáson történtek utáni magányos kóborlás eseményeit dolgozza fel. A Five Points állomáson meghatározó dolgok történnek. Jyn próbál a kódhamisító tudásával boldogulni, de két tűz közé kerül. Egyrészt Solange ezredes, a korrupt birodalmi tiszt, másrészről Allehander Pso, a helyi alvilág vezetője is ki akarja használni a lányt. Jyn ravasz, sikerül túljárnia mindkettejük eszén. Ám a sors évekkel később ismét a Five Pointrs-ra viszi el, ahol Rocwyn admirális ultimátumot ad neki: vagy segít felszámolni egy felkelő csoportot, vagy börtönbe kerül. Jyn sajnos mindenképpen veszít és így kerül a Wobani-ra, ahol a Zsivány Egyesben láttuk legközelebb. Utolsó tettei óriási lelkiismeret fordulást okoznak neki, ezzel kiváló magyarázatot kapunk arra, miért segít később a Felkelők Szövetségének a Halálcsillag ügyében. Közjátékok formájában a Wobanin töltött fél évbe is bepillantást nyerünk. Azt hiszem az 501. óta ez az első Star Wars regény, ahol az öngyilkosság témája is újra előkerül.
    A fokozatos reménytelenség és reményvesztés állapotából eljutunk az utolsó esélyig, mely megnyugvást hozhat a sokat szenvedett Jyn Ersónak. A birodalmi elnyomás és kizsákmányolás témája itt is nagyon erős. Az utóbbi években erre a témára rendesen ráfeküdtek az írók, így ez talán annyira nem meglepő. Számomra azért volt emlékezetes a regény, mert kitöltötte a fehér foltokat és közelebb hozta hozzám Jyn Erso figuráját, akinek az áldozata így még meghatóbb a Zsivány Egyes végén. A 2017-es magyar megjelenések egyik legjobbja. Ötös.
     


  • Miután elolvastam King Az c. regényét, úgy döntöttem, visszatérek a messzi-messzi galaxisba, és elolvasom sorban az összes kánon könyvet, ami eddig kimaradt. Szerencsés véletlen volt, hogy a Katalizátor után pont ez a regény következett a sorban, mert ezeket akár közvetlen folytatásnak is tekinthetjük. A regény ott kezdődik, ahol a Katalizátor abbamaradt, és ahhoz hasonlóan baromi nagy időt fed le. Viszont, ahogy a Katalizátor remekül felvezette a Zsivány Egyes nyitójelenetét, addig ez a könyv remekül ismerteti, mi történt a logo alatt eltelt évek alatt. A könyvből megismerhetünk majdnem mindent, amire a filmekben csak utalás volt. Mi történt Jynnel a szülei elvesztése után? Milyen volt a kapcsolata Saw Gerrerrával? Miért váltak el az útjaik? Erre mind választ kapunk. Ezek mellett jó SW könyvhöz mérten rengeteg az utalás. Főleg a már említett Katalizátor c. regényre, így azt mindenképp ajánlom elolvasásra ez előtt.

    A Zsivány Egyest kritizáló hangok többsége egyértelműen a helyszínek közötti ugrándozást, és a rengeteg, nem eléggé kidolgozott karaktert emelte ki negatívumnak. Na, ez a könyv nekik is szól. Ebből megismerhetjük Jynt úgy, ahogy a filmben talán sosem sikerült volna. Megkapja a személyiségét, kiderül, miért lesz olyan, mint a filmben. Látjuk a jeleneteket, amikre utaltak a filmben. Miért tartóztatták le, hogyan tud úgy harcolni, stb…

    A Zsivány Egyes számomra talán legjobb pontja, az egész SW világ árnyalása volt. Hogy megmutatta, hogy nem minden fekete és fehér, hanem a Felkelők részéről is vannak megkérdőjelezhető megmozdulások, és a Birodalom nem minden katonája rossz. Úgy érzem, a kánon regények többségében erre a témára sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a korábbi művekben. Itt is úgy érzem, hogy ezt a „nem fekete-fehér” dolgot tovább fokozták. Saw módszerei több, mint megkérdőjelezhetőek, és a civilek teljesen figyelmen kívül hagyásával szerintem is közelebb áll a terroristákhoz, mint a lázadókhoz. SPOILER Érdekes, hogy erre csak a könyv olvasása közben jöttem rá, hiszen a harcosait a filmben sem különösebben érdekelték a civilek, mikor megtámadták a tankot Jedhaváros utcáin.

    Ugyanakkor a magyar címadás, szerintem nem sikerült jól. „A lázadás hajnala” után nem feltétlenül egy, egyetlen főszereplőre koncentráló regényt vár az ember. A könyv az akciójelenetekben sem bővelkedik, inkább egy enyhébb karakterdrámának mondanám, mint akciókönyvnek, bár tény, hogy több ilyen jelenet van benne, mint a Katalizátor esetén. Visszatérve a címre, szerintem az „Egy lázadó hajnala” vagy „A lázadó hajnala” sokkal találóbb lett volna, és kevésbé lenne félrevezető. A fordítás azonban jól sikerült, és egy-két kisebb elírástól eltekintve nem találtam benne kivetnivalót.

    Össze sségében egy remek könyvről beszélünk, a maga kategóriájában. Viszont én mindent az Elveszett csillagokhoz mérek, ami nekem telitalálat volt, ahhoz képest viszont kicsit gyengébb, hiszen itt tényleg egyetlen egy főszereplő van és mindent az ő szemszögéből láthatunk. Nekem ez néha kicsit zavaró volt, de ez nem gondolom, hogy eget rengető hiba, és másokat talán még ennyire sem zavar. 08
     


Moderátor(ok): Attila, Béreslegény, Cameron, Darth Law, dolmanyg, JoniPeti, Kira, Nerv, owokaleyo1992, PAVideoStudio, Razool, SonOfMurglak