728x79_szukitshu_banner_001.jpg

Fórum


  • Paul Tobin: Vaják: Az elátkozottak háza képregény
    A Dark Horse-nak nem volt könnyű dolga, amikor a díjnyertes lengyel szerző, Andrzej Sapkowski Vaják könyvsorozatának világán játszódó képregényt készített. Sapkowski stílusa egyedülálló és különleges. Mégis úgy gondolom, hogy Paul Tobin írónak és Joe Querio rajzolónak sikerült jól megfogniuk ezt a világot, nagyszerűen ráéreztek Geralt karakterére és egy élvezetes sztorit tettek le az asztalra. A történet önállóan olvasható, független a Vaják-ciklus bármelyik kötetétől, így azok is kézbe vehetik, akik nem olvasták a regényeket, antológiákat.
    A történetben Geralt találkozik egy Jakob nevű vadásszal, aki egyedül kóborol Angren földjén, a Fekete-Erdőben. Különös egy szerzet. Állítása szerint a brukszák elragadták szeretett feleségét, Martát és brukszát csináltak belőle. Geralt és Jakob egy elátkozott házba tévednek. Elég kísérteties hely, ahol rendre felbukkan a titokzatos Marta is. Egy Vara nevű szukkubusz is feltűnik. A helyszín hangulata nagyon misztikus és rejtélyes. Az üvegablakok állandóan változnak, valamilyen történetet mesélnek el, vagy veszélyre figyelmeztetnek. A ház és a környéke tele van élőhalottakkal és különféle szörnyekkel. A síri boszorka, a fullasztány és a lesi nagyon jól meg vannak rajzolva és kifejezetten ijesztőek. A történetben sokáig nem tudjuk, ki kicsoda és milyen szándékok vezérlik A történet végén maga Marta ad magyarázatot, ami végül nagyon más képet fest Jakob-ról, mint azt az olvasó elsőre gondolta. Jakob egy téveszmés és erőszakos bolond, aki ráadásul szadista is. Így a sztori végén egyáltalán nem tudtam sajnálni, mikor elérte a végzet.
    Tobin jól meg tudta fogni a régi Geraltot, aki még a Cirivel való találkozás előtt zárkózottabb volt, és inkább semleges igyekezett maradni. A figurákról sokáig nem sokat árul el, így van meglepetés is a sztoriban. Mindig is szerettem, ha egy szereplőről kiderül, hogy végül is nem az, akinek mondja magát. Joe Querio rajzaival elégedett vagyok. Pár helyen egy kissé elnagyolt, de nagyon hangulatos és misztikus képeket varázsolt az olvasók elé. Különösen érezhető a feszültség, a sejtelmesség azokon a képkockákon, melyeken nincs szöveg. Az érzelmek ábrázolása kitűnő.
    Rendkívül elégedett vagyok az első Vaják képregény kötettel. Egy egyszerű sztori, de mégis magával ragadó a misztikussága és a rejtélyessége. Ötös.
     


  • Agatha Christie: Poirot: Az Ackroyd-gyilkosság
    A negyedik Poirot könyv ismét regény. A történet különleges lett. Sikerült jól félrevezetni engem. Egyáltalán nem sejtettem, hogy ki is a tettes.
    Ralph Patton-ről valahogy nem gondoltam, hogy gyilkos lenne. Túl sok, egymástól eltérő indíték is mellette szólt. Inkább Blunt-ra, vagy Raymond-ra gyanakodtam. A sztori egyik legjobb pontja: mindenkinek van valamilyen rejtegetni valója, amely gyanússá teszi a szereplőt és a cselekedetit. Ahogy ezeken végig zongorázik Christie, az valami fenomenális. Sheppard doktort valahogy kizártam már az elején, hiszen most ő a mesélő. Nagy hiba volt, egyben egy zseniális húzás Agatha Christie-től. Ugyanis tényleg ő volt. Csak Poirot végső fejtegetésénél tartottam gyanúsnak Sheppard-öt. Itt is az apróságokon volt a hangsúly. A félrehúzott fotel, a megrendelt diktafon. Patton és Ursula, valamint Flora és Blunt kapcsolata megint csak nagyon félrevezető volt. Flora hazugsága jól megkavarta az alibik dolgát. E mellett a Kent nevű fickó feltűnése is nagy csavar volt.
    Poirot-t érdekes volt visszavonultan látni. Örülök, hogy a későbbi könyvekben is aktívan nyomoz.

    A felvezetés hosszú volt, de megérte, így nagyon jól megismertük a potenciális gyanúsítottakat. Caroline karaktere egy kissé idegesítő volt, de a cselekmény fordulatossága ezt tökéletesen ellensúlyozta. Ötös.
     


Moderátor(ok): Attila, Béreslegény, Darth Law, dolmanyg, JoniPeti, Kira, owokaleyo1992, PAVideoStudio, Razool, SonOfMurglak